1849 júniusában vívták a magyar forradalom és szabadságharc sorsát eldöntő Alsó-Tömösi
csatát. Ez a csata volt a végzet kezdete, a mára alig ismert hősöket teremtő heroikus küzdelem,
amit a fegyverrel gyengén ellátott erdélyi csapatok vívtak a szoroson behatoló osztrák és cári
seregek ellen. A küzdelem reménytelennek tűnt, hiszen a Szent Szövetség szerződése értelmében
II. Miklós cárnak kötelessége volt segíteni a Habsburgok trónfosztását törvénybe iktató,
köztársaságot kikiáltó magyarok ellen. Azokban az időkben a fiatal császár helyett a határozott,
kemény kezű Zsófia uralkodik.
A darabban két fiatal szerelmének, egymástól eltávolodásának, és újra egymásra
találásának szálát is végig kísérhetjük, hiszen Jelena, aki származását tekintve félig orosz, félig
osztrák, csak a besúgást választva tudja a vesztes oldalon harcoló férjének életét megmenteni.
Kövesváry Zoltán hadnagy visszaemlékező történetén keresztül nyerünk betekintést a bécsi
forradalom végnapjaiba, amikor Bem József és Czetz János tábornokok Magyarországra
menekülnek. Az indulatokat csak hevíti az ifjú arába beleszerető, de visszautasított, az oroszokat a
magyarok hátába vezető Gebauer szász erdész is, aki miután szembesül tettével, erdeiben
bolyongva saját démonjai foglya lesz.
A forradalom hősei vértanúkként kötélre, vagy sortüzek elé kerülnek, akik nem tudnak az új
rendbe beilleszkedni, azok az emigráció kenyerére kényszerülnek. A csatát követően szemtanúi
lehetünk a besszarábiai származású Kosztyin alezredes és az idősebb fivér, Kövesváry András
párharcának, mely végül az Andrást bűntető Lüders tábornok haragjával zárul le. A cári túlerővel
szemben Kiss Sándor ezredes, Szász Dániel százados és a maroknyi honvéd hősies ellenállása
kevésnek bizonyul. A megsebesült Kiss Sándor és Kövesváry Zoltán hadnagy orosz fogságba
kerül a vak tatár gyógyító, Kuvezin és felesége Azalea gondozásába. Az osztrák Puchner tábornok
Kiss Sándort Kövesváry Zoltán hadnaggyal együtt kikéri, hogy kegyetlen büntetésben részesítse,
ám a sors és Jelena közreműködése meghiúsítja tervét.
A szerelmesek sorsának alakítója, Ernő testvér, szintén részt vett a szabadságharcban, de
szeretné megismerni történetüket. Az elbeszélés során irányt mutat a magyarság fennmaradása
felé, bátorító tanácsokkal látja el a magyarokat.

A szereplők felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, magyarországi, barcasági, marosszéki, háromszéki,
erdővidéki, partiumi, előadóművészek, néptáncosok, hagyományőrzők.

Fellépnek:

1. Bedőcs Imre (Felvidéki Rockszínház, Budapest)
2. Gheorghilas Brigitta (énektanárnő, Brassó)
3. Ifj. Szász Mihály (Background zenekar, Kovászna)
4. Farkas Tamás Zoltán (Tiltott Illés Emlékzenekar, Sepsiszentgyörgy)
5. Antal Zita Melánia (Zene kollégium, Brassó)
6. Demeter Elemér (Bumeráng zenekar, Kézdivásárhely)
7. Csákány Antal László (lelkész, Alsórákos)
8. Szász Gyöngyi (rendező, Brassó)
9. Onodi Attila (Petőfi Program, Brassó)

9. Kék Virág néptánccsoport, Bölön
10. Kézdiszéki Katonai és Huszár Hagyományörző Egyesület

Rendezők: Béres Vivien Beatrixe, Szász Gyöngyi
Koreográfusok: Onodi Attila, Akácsos Zsolt
Both Zoltán – háttérvetítés
Zeneszerzők/Szövegírók: Szepesi Richárd és Király Mátyás, Miks-Rédai Csaba
Színigazgató: Kökösi Attila

A belépés ingyenes!